Délutánra eléggé beszürkült a levegö és egyre nyilvánvalóbb hogy köd lesz. Azért bíztam benne hogy a nap gyözedelmeskedni fog majd.
A biztonság kedvéért elkezdtem az AIS-t babrálni mert a köd az nem játék. A legrosszabb hogy nem számítottam rá. Persze a German Bight híres arról hogy tud
meglepetést okozni az idöjárásával. Aki ismeri ezt a részét a tengernek az tudja. Akik már jártak itt azoknak mindnek van sztorija ami nem túl bizalomgerjesztö.
Fáradt voltam ezért elvonultam aludni. Beállítottam az AIS-t 8 mérföldre hogy sípoljon ha valami közeledik. Talán egy szük órát szunnyadhattam amikor magamhoz tértem.
Éreztem nyugodtan megy a hajó és hallottam a vitorlák lágy hangját ami arra engedett következtetni hogy gyenge a szél és nagyon lassan haladok elöre.
Kimentem körülnézni. Nem kellett volna. A látóhatár talán 100-200 méter volt ami néha csökkent 50 méterre. Gyorsan bekapcsoltam a másik radart is hogy lássak minden oda nem illö objektumot. Ezt a radart még nem használtam, a télen újítottam a régi helyett. 16 tengeri mérföldre állítottam hogy minél messzebb lássak.
Nagyon kellemetlen érzés úgy hajózni hogy az orráig nem lát az ember. Csak a müszerekre képes hagyatkozni. Én mindig félek hogy ezek meghibásodhatnak.
Ha 200 méterre feltünik a ködböl egy óceánjáró akkor esélyem sincs a meneküzésre. Úgy ledarál mint ipari húsdaráló a nyesedéket. Még csak észre sem fognak venni.
Egy óra múlva sípolni kezdett a radar. Egy hajó volt kb 16 csomós sebességgel. Azonnal számítást végeztem és motort indítottam hogy felgyorsuljak és kitérjek az útjából.
A biztonság kedvéért a fedélzetre tettem egy jelzörakétát és egy fákját. Ezeket nem szeretném használni. De ha túl közel kerülne váratlanul egy hajó akkor jelezni tudjak hogy
...hahó, itt vagyok…
Annyira lecsendesedett a szél hogy motorral folytattam az utam. Késö este megjelent 3 hajó a radaron. Persze olyan pozícióban hogy megint számolnom kellett. 45 fokkal ki kellett
térnem hogy elég nagy távolságban elkerüljem öket. Csak bíztam benne hogy látják a radarreflektorom és elvileg a radarom. Nem tudják hogy ki vagy mi vagyok csak azt hogy
van elöttük egy objektum. Ha nem éppen alszanak vagy bevodkáztak. Az egyik neve Vladimir volt, valami orosz tengerjáró ami 16 csomóval hasított.
Éjszaka olyan szinten besötétedett ahogy még soha. Gondoltam hogy úgysem látok semmit csak a müszereket, alszok egyet. Hát ilyen szakaszosan aludtam és azon töprengtem
hogy ha keresztül mennek rajtam hány másodperc alatt pusztulok meg. Tudtam hogy bizonyos emberek sokkal nehezebb körülmények között és sokkal nagyobb utat tettek meg
amihez én molyfing vagyok de ez nem nyugtatott meg.
Sajnos az örömöm rövid ideig tartott. Újra szélcsend és csak a vak hullámok. Ezt az éj folyamán még egyszer eljátszotta velem az idöjárás. Hajnalra újra motorral robogtam elöre.
Eléggé nyugtalanul mert tudtam hogy fogy az üzemanyag és még több mint 24 óra út hátra van.
És ha kifogy akkor még szél sem lesz hogy kitérjek az esetlegesen arra tartó hajók elöl amik vagy látnak a ködben vagy nem. A terv az volt hogy ha ez megtörténik akkor rádión rájuk szólok hogy figyelmeztessem itt vagyok elöttük.
Reggelre kezdett tisztulni az idö és egyre messzebb láttam. Ez a felkelö nap ereje. Annyira megörültem hogy megjött az étvágyam és csipegettem valamit.
Megjelent egy hajó az AIS radaron. Szuper. Szabad szemmel még nem láttam de az a lényeg hogy itt látom. Egy idö után átnéztem a másik radarra és láttam egy nagy hosszú
objektumot pár száz méterre tölem. Mi a fene ez? Hajó nem lehet mert látnám az AIS-en. Kinéztem. Egy óriási konténerszállító hajó volt. Csak néztem hogy ez..ez hogyan.
Elkezdett sípolni az AIS. ekkor jelent meg. Holland MMSI szám volt. A Holland MMSI számok 244,245,246 al kezdödnek. Vajon az én müszerem szart be vagy az övék.
Tett egy nagy kört és elindult visszafelé. Arra a következtetésre jutottam hogy a hiba az ö rendszerükben volt. Nem voltam megnyugodva.
Ránéztem a radarra és egy nagy széles objektumot láttam magam elött. Hajó vagy bólya nem lehetett. Ez az idöjárás. Ez esö lesz. Meg is érkezett de olyan szinten amit nagyon ritkán látni. Elbújtam és csak lestem mekkora szemekben esik. Az elönye hogy eléggé megtisztította a levegöt. De ahogy elállt még brutálisabban csapott le a köd. Miért is lenne annyi szerencsém hogy végre kisüssön a nap?!
Ez így folytatódott a nap folyamán. Hatalmas esök és durva köd ami idönként gyengült de aztán pillanatok alatt visszaerösödött.
Este felé azon töprengtem hogy Ton valószínüleg már megérkezett hollandiába. Amilyen szerencséje van meg úszott minden rossz idöt.
Délutánra olyan éhség tört rám a 2 napi étlenség után hogy feltéptem egy babkonzervet és mind befaltam kis melegítés után.
Az az egy dolog vigasztalt hogy egy éjszaka és másnap dél körül megérkezek Hollandia szigetére Vlieland- ra.
Estére javultak a látási viszonyok ami meghozta a kedvem. Úgy döntöttem hogy az éjjel keveset alszok. Figyelek,nehogy ezen múljon valami.
Estére kicsit feltámadt a szél. Azonnal vitorla fel és motor ki. Tudtam hogy bizony spórolni kell az üzemanyaggal.
Kezdett sötétedni amikor megjelent egy hajó a radaron. 5 csomóval jött utánam. Hohó...ez kis hajó lesz ekkora sebességgel. MMSI szám a 244 el kezdödött, Holland hajó lesz.
Lassan fel is tünt, egy kisvitorlás volt. Na, itt egy lehetöség. Azonnal le mentem a motortérbe, a két üzemanyag tanknak leszedtem a levegöztetö csövét és egy pálcával
megvizsgáltam hogy mennyi üzemanyagom lehet. Ha nem lesz elég akkor itt az alkalom hogy megpróbáljak kérni. Szerencsére úgy itéltem meg hogy ki fog tartani.
Csakis a végsö esetben kértem volna.
Ez mekkora, az Északi-tengeren üzemanyagot koldulni, hahh
Az éjjel szép szelem volt, így végig tudtam vitorlázni. A másik vitorlás némi irányt változtatott és lassan eltünt. 2-3 mérföldre elláttam, ez jó kedvet okozott nekem. Nem én vagyok itt az egyetlen örült.
Az elsö hajózási útvonal átlépése után 30 tengeri mérföld és ott a második hajózási útvonal ami 8 mérföld, utána 10-15 mérföld és ott a szárazföld. Jó érzés töltött el.
Hajnalban elértem a másodikat és a felénél megérkezett a téreröm. Azonnal felhívtam a barátnömet hogy közöljem jól vagyok.
Utána Tont próbáltam hogy figyelmeztessem lehet elém kell jönni hozni üzemanyagot. Vlielandon beszéltük meg a találkát. Nem értem el. Korán van, lehet kikapcsolta a telefont.
Kb egy óra múlva csörgött. Gondoltam jól kialudhatta magát ha elözö este megérkezett.
És itt ért a melepö hír. Valójában csak most lett térereje. Még nem érkezett meg, durva 2 napja volt neki is. Valójában kiszámoltam, 1 órával elözött csak meg.
Ez meglepett, erre nem számítottam. Meg is beszéltük hogy a sziget bejáratánál horgonyt dob és megvár. Ad egy kanna üzemanyagot és már megyünk is tovább Harlingen
irányába.
Indulásom elött lebeszéltem egy barátommal Dusan-al hogy ha visszaérek hollandiába akkor csatlakozik hozzám az utolsó 2 napban. Örömmel közöltem vele hogy
szerencsésen és idöben megérkeztem tehát aktuális a dolog. Harlingenbe fog jönni és onnan folytatja velem az utat.
Örültem neki ennyi egyedüllét után végre lesz társaságom
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése